Az 1990-es évek elején a rendszerváltás alapjaiban változtatta meg a TTI-politika feladatait, szerepét és céljait.
A kezdeti szakaszban, 1990 és 1995 között a kormányok a nemzetközi orientáció gyors megváltoztatására, a meglévő tudományos értékek megőrzésére, nyugati típusú költségvetési forrás-elosztó rendszerek bevezetésére helyezték a hangsúlyt.
Az 1990-es évek második felében erősödött a rendszerszemléletű megközelítés: innovációs kapacitások és hálózatosodás építése, a pénzpiacok innovációs szerepének és a gazdasági és tudományos szereplők közötti kapcsolat erősítése került a középpontba. A kockázati tőkéről szóló új törvény előkészítése, majd elfogadása, az első (és eddig egyetlen) magyar technológiai előretekintési (foresight) program elindítása, a kutatás-intenzív külföldi befektetéseket (FDI) ösztönző új pályázatok meghirdetése és a rendszeressé váló program-értékelések jellemezték ezt a folyamatot.
2000 óta a következő fontosabb TTI-politikai dokumentumok készültek el:
A „Tudomány- és Technológiapolitika 2000” dokumentum, amely rendkívül ambiciózus célokat fogalmazott meg, ugyanakkor szemléletében a lineáris innovációs modellt képviselte.
Az innováció rendszerszemléletű és komplex kezelése, beleértve az innováció iránti kereslet ösztönzését is, kevésbé jellemezte ezt a dokumentumot.
Az OMFB 1998-ban indította útjára a Technológiai Előretekintési Programot (TEP), amelynek zárójelentései – egy kiadványsorozat keretében – 2001-ben jelentek meg. A program Irányító Testülete és a hét szakmai munkacsoport41a jelen helyzet elemzéséből kiindulva különböző lehetséges jövőket határozott meg, kiválasztotta a kívánatos (kedvező) jövőképeket, s ennek alapján fogalmazott meg TTI-politikai ajánlásokat.
2002 és 2004 között a legfontosabb TTI-politikai dokumentum az első Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) volt, amely három kérdéskörre helyezte a hangsúlyt a KFI terén: /a/ az alkalmazás-orientált K+F támogatása; /b/ a kutatás és a technológia transzfer feltételeinek javítása az államháztartási/felsőoktatási és non-profit szektorokban; valamint /c/ a vállalkozások innovációs képességeinek erősítése.
A kormány TTI tanácsadó testülete, a TTTT 2004-es jelentése, a „Tudomány- és Technológiapolitika Magyarországon” konkrét javaslatokat, ajánlásokat fogalmazott meg a lisszaboni célkitűzésekből és az ország középtávú modernizációs törekvéséből levezethető célokkal összefüggésben. A TTPK megvitatta a jelentést, azt elfogadta, majd semmilyen érdemi intézkedés nem történt.
A közelmúltban két fontos dokumentum jelent meg TTI-politikai tartalommal: az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) és a kormány középtávú „Tudomány-, technológia és innováció-politikai stratégiája” (TTI-politikai stratégia).
41 Munkacsoportok: emberi erőforrás; egészség és élettudományok; informatika, távközlés és média; a természeti és épített környezet védelme és fejlesztése; termelési és üzleti folyamatok; közlekedés és szállítás; és agrárgazdaság és élelmiszeripar.
A GOP céljai és KFI prioritási területei A GOP átfogó céljai:
♦ A KFI kapacitások és az együttműködések fejlesztése;
♦ A vállalkozási kapacitások komplex erősítése;
♦ Az üzleti környezet fejlesztése;
♦ A KKV szektor tőkéhez jutási feltételeinek javítása.
Specifikus KFI prioritási területek:
♦ A K+F eredmények iránti kereslet javítása;
♦ Az emberi erőforrás és infrastruktúra fejlesztése révén a K+F kínálati oldalának erősítése;
♦ A kutatási és innovációs piac működési
hatékonyságának növelése hídképző szervezetek, technológiai parkok és inkubátorok, valamint technológia transzfer irodák létrehozásával;
♦ A hazai és külföldi szereplők együttműködésének ösztönzése révén a kutatási eredmények
hasznosításának előmozdítása;
♦ Pénzügyi források elérésének javítása.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 az EU Strukturális Alapjai és nemzeti források együttes felhasználásával finanszírozott programokat keretbe foglaló dokumentum.42 Magyarország számára az EU összesen 23,9 md EUR összegű támogatást nyújt (jelenlegi áron).
A program középpontjában a foglalkoztatás bővítése és a tartós gazdasági növekedés kedvezőbb feltételeinek megteremtése áll. A dokumentum hat prioritási területet jelöl ki: a gazdaság, a közlekedés, a társadalmi megújulás, a környezeti és energetikai fejlesztés, a területfejlesztés és az államreform.
A gazdaságfejlesztési prioritás egyik kulcsterülete az „innovatív tudás-alapú gazdaság megteremtése, azon belül az alkalmazott K+F tevékenységek támogatása, a vállalakozások innovációs tevékenységének ösztönzése, a vállalatok és a felsőoktatás innovációs tevékenységének és együttműködésének ösztönzése, a technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása, a technológia-transzfer ösztönzése, a hídépítő és inkubációs tevékenység megerősítése”. 43 Más programok, mint például a
„Társadalmi megújulás” ugyancsak tartalmaz az innováció szempontjából fontos intézkedéseket (pl. a kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán erőforrások fejlesztése).
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP)44 meghatározza, hogy az EU forrásokat milyen arányban és miként használja fel Magyarország a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. (Lásd: szövegdoboz) A KFI céljaira az EU összesen kb. 822 m EUR támogatást biztosít (ezt nemzeti forrásból további 15%-kal egészítik ki). Ez a GOP teljes költségvetésének harmadát jelenti.
A Kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló törvény rendelkezett arról, hogy 2005. májusáig a kormánynak el kell fogadnia TTI-politikai stratégiáját. A kormány végül 2007.
márciusában tárgyalta és fogadta el ezt a dokumentumot,45 majd 2007. augusztusában ennek végrehajtási programját, intézkedési tervét.
A középtávú TTI-politikai stratégia középponti célkitűzése a gazdaság versenyképességének javítása. A dokumentum szerint „a stratégia általános célja az, hogy Magyarország középtávon olyan országgá váljon, ahol a gazdaság hajtómotorja a tudás és az innováció, és a vállalatok a globális piacon versenyképes termékekkel, szolgáltatásokkal jelennek meg”.
Ennek elérését a következő középtávú célkitűzésekből kiindulva kívánja a kormány elérni:
(i) a vállalkozások KFI tevékenységének erősítése; (ii) nemzetközileg is versenyképes KFI
42 Az EU 2007. május 7-én hagyta jóvá.
43 Új Magyarország Fejlesztési Terv (http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2)
44 Az EU 2007. augusztus 7-én hagyta jóvá.
45 1023/2007 (IV.5.) kormányhatározat
A kormány középtávú TTI stratégiájának indikátorai
EPO szabadalmak száma 1
millió lakosra vetítve 19 24 28
Korai szakaszú kockázati
tőke/GDP (%) 0.002 0,005 0,006
0
1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 GERD/GDP
BERD/GDP
kapacitások és központok létrehozása; (iii) a versenyképességet támogató tudásbázisok fejlesztése; és (iv) a régiók KFI kapacitásainak erősítése.
A dokumentum által meghatározott kulcstechnológiai területek: „infokommunikációs technológiák, az élettudományok és a biotechnológia, orvostechnika, anyagtudományok és nanotechnológia, környezeti technológiák, az energiatakarékosság és a megújuló,
alternatív energiaforrások technológiái”. A következő
tudásintenzív iparágakat tekinti a stratégia potenciális kitörési pontoknak: információs technológiák és elektronikai ipar, gép- és járműipar, gyógyszer- és vegyipar, élelmiszeripar, innovatív szolgáltató szektor, környezetvédelmi ipar.
A stratégia 2010-re és 2013-ra elérendő célállapotokat határoz meg.
(l. szövegdoboz és 18. ábra)
18. ábra: Tények és a TTI-politikai stratégia céljai
Forrás: A tények a KSH „Kutatás és fejlesztés” (különböző évek) kiadványából, a tervek a kormány TTI stratégiájából (2207. március)
A 2007. augusztusában elfogadott intézkedési terv mátrix formában 93 feladatot rögzít határidőkkel, felelős és együttműködő kormányzati szervezetekkel. Csak néhány példa a tervezett intézkedések közül: a felsőszintű kormányzati TTI-politikai szervezetek újjászervezése és
munkájuk ismételt beindítása (határidő: 2007. december); az MTA-ról szóló új törvény tervezetének kormány elé terjesztése (határidő: 2007. december);46 a felsőoktatási és az államháztartási kutatóhelyek K+F-hasznosítási tevékenységének további liberalizálása (2008.
december); a KFI statisztikai rendszer továbbfejlesztése (2008. december); valamint a költségvetési források felhasználásának, kezelésének jobb koordinációja.
Az elfogadott középtávú TTI-politikai stratégia és intézkedési terv eredményességét jelentős mértékben befolyásolja a végrehajtásban érintett igazgatási apparátus kapacitása és képessége.
Tapasztalatok alapján ezzel összefüggésben kijelenthető, hogy e tekintetben az eredményes és a határidőket is tartó végrehajtáshoz radikális változásokra lenne szükség.