A vállalkozások együttm ű ködési készségének alakulása

Az innovációs folyamat különböző típusú tudásokból és képességekből merít, amelyek gyakran több szereplő között oszlanak meg. Éppen ezért a szereplők együttműködése a tudás hasznosításának egyik fontos előfeltétele.

Az IMD által végzett kérdőíves felmérés adatai szerint az intenzív technológiai együttműködést folytató vállalatokra az a jellemző, hogy a felsőoktatási kutatóhelyekkel is szoros kapcsolatot tartanak a tudás-áramlás élénkítése érdekében. (20. ábra) Magyarország mindkét paraméter szerint az OECD országok középmezőnyében helyezkedik el.

20. ábra: A vállalatok technológiai együttműködése, valamint az egyetemek és vállalatok közötti tudás-áramlás intenzitása az OECD tagországokban

Forrás: IMD World Competitiveness Online

Magyarázat: 1 és 10 közé eső mércével indexált válaszok (1= alacsony; 10=magas)

0 10 20 30 40 50 A cégen vagy cégcsoporton belül

Vevők, vásárlók Beszállítók Ugyanabban a szektorban levő

vesenytársak Konferenciák, kiállítások, vásárok Tudományos publikációk, műszaki és kereskedelmi kiadványok Tanácsadók, magán kutatóhelyek

Szakmai és kereskedelmi/ipari szövetségek Felsőoktatási intézmények Államháztartási kutatóintézetek

EU-27 átlag Magyarország

A CIS4 vizsgálat adataira támaszkodva megállapítható, hogy az EU-ban tipikusnak tekinthető módon a magyar vállalkozások is a saját és a vállalatcsoporton belüli információt tekintik innovációs tevékenységük fő forrásának, de kisebb mértékben, mint az EU-átlag (a magyar innovatív cégek 41,7%-a tekintette ezt kimagaslóan fontos forrásnak). (21. ábra) A vevők és a fogyasztók 28,2%-kal a második helyen állnak, majd a beszállítók (23,4%) és ugyanabban a szektorban működő más cégek (17,7%) következnek.

Az együttműködési partnereket vizsgáló kérdésre adott válaszok szerint az innovatív magyar vállalakozások kooperációs tevékenysége az EU27 átlagánál kedvezőbb képet mutat. A beszállítók állnak a lista elején (az innovatív cégek 26,2%-a működik együtt ilyen partnerekkel), akiket a vevők követnek (19,6%). A felsőoktatási kutatóhelyek harmadik helye kedvezőnek tekinthető (13,7%). Az összes vizsgált kategóriában a magyar adatok magasabbak az EU27 átlagánál, egy kivétellel: az államháztartási kutatóhelyekkel folytatott innovációs együttműködés lényegesen elmarad az EU27 átlagtól. (EUROSTAT, 2007)

A fenti két adatsor egybehangzó tanulsága, hogy a felsőoktatási kutatóhelyek az innovatív vállalkozások kedvelt együttműködési partnerei, bár az innováció forrásaként szerényebb a szerepük. Ugyanez nem mondható el az államháztartási kutatóintézetekre: sem együttműködő partnerként, sem az innováció forrásaként nem játszanak a magyar vállalakozások KFI tevékenységében számottevő szerepet. Miután ezen szervezetek, mindenekelőtt az MTA kutatóintézetei nemzetközileg is elismert tudományos tevékenységet végeznek, az okok feltárása nem tűr halasztást.

21. ábra: Az innováció szempontjából legfontosabb információk súlya, 2002-2004 (%)

Forrás: Eurostat, Community Innovation Statistics, Statistics in Focus, 81/2007

A vállalkozások és az államháztartási, valamint felsőoktatási kutatóhelyek közötti együttműködés Magyarországon

A tudományos ismereteket hagyományosan létrehozó szervezetekre (a felsőoktatási kutatóhelyekre és az államháztartási K+F intézetekre) a NIR-ben nagyon fontos szerep hárul. A

következőkben a magyar vállalkozások és a másik két K+F szektor közötti együttműködés csatornáit elemezzük.

Az együttműködés eredményét a leggyakrabban a közösen megjelentetett tudományos publikációk, közös szabadalmak, szerződéses kapcsolatok, valamint a létrejött spin-off cégek számán keresztül lehet mérni.

Egy közelmúltban elvégzett vizsgálatba bevont 12 magyar egyetem teljes K+F ráfordításának 7%-a származik vállalkozásoktól. A műszaki területen ez 17%. Annak ellenére, hogy a magyar gyógyszeripar rendkívül K+F-intezívnek tekinthető, az általa finanszírozott egyetemi K+F aránya alacsony (4,3%), miközben a közös tudományos publikációk aránya viszonylag magas. (SM 39. táblázat)

A vizsgált egyetemeken az összes megjelent tudományos publikáció 73%-a készült külső partnerekkel.⁶¹ (14. táblázat) A partnerek döntő többsége vagy másik felsőoktatási kutatóhelyen (57%) vagy államháztartási kutatóintézetben (29%) dolgozik. A vállalati társpublikálók aránya mindössze 4%. Tudományos területenként azonban nagy mértékű eltérések mutatkoznak. A vállalati partnerek aránya a legnagyobb a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem esetében (Inzelt és társai, megjelenés alatt)

14. táblázat: Tizenkét egyetem tudományos publikációs partnereinek megoszlása (2001-2005, %)

Partnerek munkahelye Magyar Külföldi Összesen

Vállalkozás 2.1 2.0 4.1

Egészségügyi szervezet 4.3 3.9 8.2

Felsőoktatási intézmény 11.2 45.7 57.0

Kutatási szervezet 14.8 14.1 28.9

Egyéb 1.2 0.6 1.8

öszesen 33.6 66.4 100.0

Forrás: Inzelt et al.: Collaboration of Universities in the mirror of co-publications

Megjegyzés: A vizsgálat a következő 12 egyetemre terjedt ki – Budapesti Corvinus Egyetem; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; Debreceni Tudományegyetem; Eötvös Loránd egyetem; Kaposvári Egyetem; Miskolci Egyetem; Nyugat-Magyarországi Egyetem; Pécsi Tudomány-egyetem; Semmelweis Egyetem; Szent István Egyetem, Gödöllő; Szegedi Tudományegyetem ; és Pannon Egyetem

Az alkalmazott módszer szerint, ha az adott publikációnak több szerzője van és azok különböző kutatóhelyeken dolgoznak, akkor a publikációt az összes K+F szervezetnél számba veszik, így a publikációk száma halmozódást tartalmaz az adatállományban.

Korábban, a 2003-2006 között született törvényeket megelőző időszakban, elméletileg az egyetem volt az ott létrehozott szellemi termék tulajdonosa, bár a gyakorlatban ez alól számos esetben kivételt tettek. Az egyetemek szabadalmi bevétele igen csekély volt, a belső szellemi tulajdonjogi szabályozás (vagy gyakran annak hiánya) pedig nem támogatta a K+F eredmények hasznosításának egyetemi szabadalomként való értékesítését és a szellemi termékek házon belüli menedzselését. 2005 óta az innovációs és a felsőoktatási törvények, valamint egyéb jogszabályok hatására az egyetemek új belső szabályozásokat vezettek be, amelyekben újrafogalmazták saját

61 A vizsgált 12 egyetem a teljes magyar felsőoktatás tudományos publikációinak 90%-át adja a Web of Science adatbázisa szerint.

szellemi tulajdonjogi intézményrendszerüket (szabályzatok, eljárások, támogató szervezeti tevékenység stb.).

A spin-off cégek alapítása viszonylag új keletű Magyarországon. Az 1990-es években a kockázati tőkebefektetések révén létrejött néhány csúcstechnikai és/vagy tudás-intenzív kezdő vállalkozás és a felsőoktatásból vagy államháztartási kutatóhelyekről induló spin-off cég. A szabályozási környezet kedvező változásainak és állami pénzügyi támogatási intézkedéseknek köszönhetően a spin-off cégek száma növekedésnek indult az ezredfordulót követően.

Felsőoktatási kutatóhelyek és az MTA természettudományos intézetei e folyamat főszereplői.

6.1.3. A vállalakozások innovációs képességeinek javítását célzó állami